Tisztelt Lelkiatya! Római katolikus vagyok. Súlyos, és valószínűleg halálos bűn állapotában mondathatok-e szentmisét beteg, távol élő idős katolikus rokonomért, akiért más ezt nem tudja megtenni? És kérhetek-e ilyen állapotomban paptól áldást kegytárgyakra, amit az idős rokonomnak vinnék el, illetve egy részüket én is használnám? Ha igen, akkor feltétele-e a miseszándék íratásának, és áldáskérésnek, hogy előtte a papnak jelezzem, hogy valószínűleg súlyos és halálos bűn állapotában vagyok? A szentmisekéréssel és a kegytárgyakra való áldáskéréssel nem önmagam „tisztára mosása” és az egyházi szabályok, a papok kijátszása a célom. De valahogy eléggé nehezen nyílok meg ilyen kérdésekben. Szerintem elég sok hibám van, sok időt venne igénybe a gyónás a gyóntatópap szempontjából is, amihez még gyűjtenem kell az erőt. De így meg egyre rosszabb lesz, tehát próbálom rászánni magam, ami hitbeli kötelességem is.
Kedves Levélíró! Nagyon örülök, hogy szeretettel gondol a beteg rokonára, és szeretné őt lelkileg segíteni. Örülök annak is, hogy nagyon komolyan veszi a lelki életet, és nem szeretné Istent semmilyen módon megsérteni, megbántani.
Szentmisét íratni, vagy kegytárgyakat megáldatni lehet akkor is, ha valaki nincs a kegyelem állapotában, ha meg nem gyónt bűnök terhelik a lelkét. Szentségekben részesülni nem lehet ilyen állapotban, hiszen akkor Jézust egy olyan közegben akarnánk fogadni, ami teljesen méltatlan Őhozzá, ami nem békélt meg vele, nem kéri az Ő irgalmát.
Igyekezzen egy jó lelkivezetőt, gyóntatót találni, és próbálja minél hamarabb letenni a bűnei terhét. Kevés nagyobb öröm és megnyugvás van a világon, mint a megtisztult lélek öröme, megkönnyebbülése!
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")
