Egy rövid, tanulságos történet a gazdagok életének árnyoldaláról. Természetesen a valóság nem ennyire fekete és fehér, tisztelet a kivételeknek.
– Miért van az, bölcs kádi, hogy ha egy szegénytől kérek valamit, segít, ahogy csak tud, a gazdag meg szóba sem áll velem? Rosszul csinálok valamit, vagy a világ ilyen?
– Gyere az ablakhoz – mondta a kádi -, és mondd, hogy mit látsz?
– Mit látnék – türelmetlenkedett a látogató -, az utcát látom, a fákat, az embereket, azt a megrakott tevét ott a sarkon, meg azt a fiatal nőt a gyerekével, semmi különöset…
– Most gyere ide a tükörhöz! Nézz bele, és mondd, most mit látsz?
– Furcsákat kérdezel, ó kádi! Hát mit látnék a tükörben? Magamat!
– Így van ez, fiam – mondta a bölcs öreg. Üvegből van az ablak meg a tükör is. De ha rákensz egy kis ezüstöt, már csak magadat látod…
Forrás: szepi.hu
A szegényekről már mi is kérdeztük az utca emberét, itt is elgondolkodtató válaszok születtek.
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")
