VI. Pál pápa és a kommunista országok

Tisztelt Lelkiatya! „(…) VI. Pál egész keresztény országokat szolgáltatott ki a kommunistáknak! (…) de az igazi Egyház még mindig a miénk, katakombákba kényszerítve.” (Mindszenty bíboros) Később II. János Pál pápa új pápaválasztási törvényt hozott, amelyben előírja, hogy minden választó bíboros tartózkodjon minden paktumtól, egyezségtől, ígérettől, vagy bármilyen lekötelezettségtől, ami kötelezné, hogy egy vagy több személynek adja vagy megtagadja szavazatát. „Ha ez megtörténik, én előírom, hogy az ilyen elkötelezettség érvénytelen és hamis, és ezennel automatikus kiközösítéssel sújtom mindazt a választó bíborost, aki megsérti ezt a tilalmat.” Ferenc pápa szentté avatta VI. Pált. Kérdésem az lenne: Utólagosan szentté lehet avatni egy pápát, ha a későbbi választójogi törvény tiltja az ehhez hasonló magatartást?

Kedves Levélíró! Közép-kelet Európa országait természetesen nem VI. Pál pápa szolgáltatta ki a kommunistáknak, hanem a nagyhatalmak döntései és ezen országok földrajzi elhelyezkedése. Amikor a szövetségesek eldöntötték, hogy Normandiában szállnak partra és nem a Balkánon, valamint amikor Teheránban, Jaltában majd Potsdamban a térség országait – Görögország kivételével – átengedték a Szovjetunió befolyása alá, akkor ezen országok sorsa évtizedekre eldőlt.

VI. Pál pápa nevéhez a kommunista vezetésű országokkal való tárgyalások újraindítása köthető. Ezeken a tárgyalásokon keresztül érte el a szentszék egyes püspökök kinevezését, az egyház lelkipásztori tevékenységének korlátok közötti, de mégiscsak valamilyen mértékű biztosítását. Utólag valóban kérdéses, hogy ezek a kompromisszumok hosszú távon mennyit segítettek, és mennyit ártottak. VI. Pál pápa megválasztásának jogszerűségét azonban mindez nem kérdőjelezi meg, hiszen ezeket a – főként informális – tárgyalásokat később, már pápaként irányította.