Kezdőlap A lelkiatya válaszol Gúnyolnak a diáktársaim

Gúnyolnak a diáktársaim

Tisztelt Lelkiatya! Még csak 3 hónapja vagyok egy állami szakközépiskola tanulója. Elég sokan bántanak, csak azért mert elkötelezett hívő keresztény ember vagyok. Egy nyugodt, csendes természetű vagyok (introvertált), de egyre gyötrelmesebb ez a állapot. Nagyon bánt, hogy így viselkednek velem a diáktársaim. „Bibliásnak” szólítanak (és egyéb durva dolgok), folyton elejtett megjegyzéseik vannak és szándékosan káromolják az Isten nevét. Nagyon érzékeny vagyok a verbális bántalmazásra. Ez utalhat szellemi támadásra? Néha bevillannak olyan gondolatok, amit sose tennék meg, de nem tudom kontrollálni. Többször kértem az Urat,hogy szabadítson meg a démoni támadásoktól. Ön mit javasol? Mit tegyek?

Kedves Fiatal Barátom! Nagyon örülök annak, hogy fontos számodra a hited, büszke vagy rá, ragaszkodsz hozzá. Nagyon örülök, hogy szenvedéseket, kigúnyolást is vállalsz Krisztusért. Tarts ki bátran ebben a hitben és szeretetben! Gondolj arra, hogy hogyan gyalázták az ellenségei magát Krisztust is, leköpdösték és kínozták, Ő pedig végtelen békességgel viselte mindezt, és azért imádkozott: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!”
Ne ijedj meg a gúnyolódástól! Ne figyelj rá túlságosan! Ne engedd, hogy szíved belső szentélyébe hatoljon és megsértsen! Én is igen sok gúnyolódásnak voltam kitéve a sorkatonai szolgálatom alatt a többi katonatársam részéről. Nem vettem túlságosan a szívemre, nem törődtem vele. Sokszor tüntetőleg a Bibliát olvastam. Igyekeztem segítőkész lenni mindenki felé. Lassan a gúnyolódások megszűntek, sőt szinte tisztelni kezdtek a szobatársaim. (Harmincan voltunk egy szobában.)
Az is egy lehetséges megoldás, hogy jelentkezel egy egyházi iskolába, ahol a hitedben is támogat, erősít téged az iskola.