Rettegek a haláltól

Tudom, mit érez. Hála Istennek, sok kínt, operációt átszenvedtem. Mint pap és szobatárs, sok beteggel lehettem együtt. Tudnia kell, hogy csupán hit, remény és szeretet – ez a három isteni erény – kell a komoly megpróbáltatások elviseléséhez. A keresztre feszített Jézussal együtt, az Ő segítő, vigasztaló kegyelmével minden könnyűvé válik. Ön is meglátja, hogy az ember természetfeletti erőt kap. Akkor majd saját magán csodálkozik, egyáltalán nem szenved annyira, ahogy szerető hozzátartozói gondolják. Komolyan mondom, időnként valósággal élveztem, ahogyan sürögtek-forogtak, sajnálkoztak fölöttem. Ma már léteznek olyan jó fájdalomcsillapítók, amelyek mellett nem kell sokat szenvednie az embernek. Hogy mennyire segíti az Őt szerető szenvedő lelkeket a Jóisten, leírok két „esetet”, ami híveimmel történt.

János így emlékezik az isteni segítségre: „Rákos daganat miatt megműtöttek. A félelem eluralkodott rajtam, teljesen megrázta a lelkivilágomat. Más választásom nem volt, mint a Jóistenhez könyörögni. Imádság közben nyugodtan elaludtam, ekkor egy hang közölte velem: ha egyenes úton haladsz, nem kell félned semmitől! Hangos nevetéssel felébredtem. Egyszerre olyan lelkierőt kaptam, hogy örömmel és minden félelem nélkül mentem a műtőbe, sőt, azóta sem félek semmitől. A Jóisten olyan lelkierőt tud adni, amely máshonnan nem várható”.

A rokonság velem együtt nem győzi csodálni János lelki derűjét és nyugalmát, pedig egy-egy kezelés után napokon át magas lázzal fekszik. ĺme, egy „kis” kegyelem és a rettegő ember hangosan felnevet.

A másik eset nem most történt, hanem ’93 őszén. Zarándokcsoport ment autóbusszal Rómába, tele örömmel és várakozással. Közben Firenzében megálltak, hogy kicsit rendbeszedjék magukat. Közöttük volt egy hívem, Erzsi néni is. 60 éves, szíve mélyéig vallásos asszony. Ott érte az infarktus. Azonnal kezelésbe vette egy nővér a kardiológiai intenzív osztályról, tehát számára a halál mindennapos tragédia. A haldokló tökéletesen megzavarta őt, ugyanis Erzsi néni nem úgy viselkedett, ahogyan mások utolsó perceikben, ő mosolygott, ezért nem akarta elhinni a nővér, hogy egy haldokló van a kezében. ĺme, aki az örök hazába készül, nevetve távozik a földi életből.

Lám, nem kell rettegni és félni, bármi éri is, Jézusunk segít. Ez a jutalma annak, aki nemcsak akkor kapkod a Jóisten után, amikor bajba kerül, hanem egy életen át az Úr Jézussal és érte él. Egy „pici” kegyelem és nevetve, mosolyogva fogad el mindent. Nekem sokat segített Vianney Szent János imája, hátha önnek is: „Légy türelemmel, én lelkem, holnap úgy lesz, amint Isten akarja. Addig teljesítsük az Ő szent akaratát… A tegnapi nap elmúlt, amit tegnap szenvedtem, abból már nem fáj semmi. De érdemem megmarad. Ma érdemszerzően akarok szenvedni… a mai nap csak egy nap… milyen rövid idő ez! Istenem, tehetek-e kevesebbet, mint egy napnak szomorúságait, fájdalmait, szenvedéseit és fáradtságait neked felajánlani. Ó, irántam való szeretetből megfeszített Jézusom, ma minden irántad való szeretetből és szent akaratod teljesedése végett történjék.”

Ami a jövőt illeti, az Úr Jézus azt is megoldja: „Ne aggódjatok a holnap miatt, a holnap majd gondoskodik magáról. A mának elég a maga baja” (Mt 6,34). Az a jó, hogy Isten kezében vagyunk!