Kezdőlap Egyéb A politikusok és államférfiak védőszentje – Morus Szent Tamás (1478–1535)

A politikusok és államférfiak védőszentje – Morus Szent Tamás (1478–1535)

„Ha igazán belegondolnánk, hogy az Úr drága Teste a mi lepusztult, nyomorúságos kunyhónkba jön el, mennyivel inkább törekednénk rá, hogy ebben a hajlékban legalább ne legyenek a mennyezetről lelógó mérges pókok, hogy súrolnánk a padlót, hogy a legcsekélyebb bűn foltja vagy nyoma se látszódjon rajta. És amikor eljönne Ő, hagynánk, hogy beszéljen hozzánk és az emmauszi tanítványokkal mondanánk mi is Neki: Maradj velünk, Urunk, mert esteledik és a nap már lemenőben van!” – nem sokkal halála előtt fogalmazta meg ezeket az eucharisztikus Krisztus iránti gyengéd szeretetet, mély hitet és tiszteletet sugárzó sorokat Morus Szent Tamás, aki a katolikus hit védelméért és az Egyház iránti hűségéért szenvedett vértanúhalált az anglikán egyházszakadás idején.

A kiváló angol humanista, jogász, politikus és író 1478. február 7-én látta meg a napvilágot egy londoni bíró fiaként. Mind tehetsége, mind jámborsága korán megmutatkozott. Könnyen tanult és már gyermekként örömét lelte a különböző egyházi szertartásokban. Alapos neveltetésben részesült. Tizenkét éves korától apródként szolgált Canterbury érseke, Morton János bíboros udvarában. Még csak tizennégy éves volt, amikor megkezdte egyetemi tanulmányait Oxfordban. Tanulmányait később Londonban fejezte be. Már ezekben az években megismerkedett korának több kiváló és befolyásos személyiségével. Barátságot kötött többek között a neves humanistával, Rotterdami Erasmussal.

Miután befejezte egyetemi tanulmányait, egy ideig ügyvédként praktizált, később politikai pályára lépett és az angol parlament tagja lett. Szakmai tudása, tehetsége, szerencsés emberi adottságai és neveltetése alapján sokan már ekkor fényes szakmai karriert jósoltak az ifjú humanista jogásznak.

Tamás a neki megfelelő életállapotot is tudatosan, Isten színe előtt kereste. Fiatalkorától vonzotta a papi és a szerzetesi hivatás, négy évig élt is egy karthauzi kolostorban a világtól visszavonultan. Végül mégis úgy döntött, hogy megnősül és családot alapít. Inkább akart önmegtartóztató és a házasságban is Urát szolgáló férj lenni, mint rossz pap. Első házasságából négy gyermeke született. Hatévi harmonikus házasélet után azonban felesége váratlanul elhunyt. Tamás ekkor – tekintettel főként kis gyermekeire – újra megházasodott, ezúttal egy nála hét évvel idősebb özvegyasszonyt vett el. A család nemsokára London egyik előkelő városrészébe költözött. Otthonukban mindig derű, békesség és egyetértés uralkodott. Tamás mindkét felesége, szülei és gyermekei iránt is őszinte gondoskodó szeretetet tanúsított.

Szakmai karrierje ebben az időben felemelkedőben volt. Fontos diplomáciai megbízásokat kapott. A király is nagyra értékelte mind szakmai tudását, mind megnyerő és derűs modorát és kinevezte lordkancellárrá. Tamás pedig ugyanolyan odaadással szolgálta honfitársait és a királyt is, mint saját családtagjait. Növekvő tekintélye és hírneve ellenére mindvégig megőrizte egyszerűségét és alázatát. A becsületet és a tisztességet mindennél többre értékelte mind szakmai tevékenységében, mind magánemberként. Az irgalmasság cselekedeteit is buzgón gyakorolta.

Családi, hivatali és keresztény kötelességeinek példás teljesítéséhez az erőt az imából merítette. Világi hívőként is bensőséges kapcsolatra törekedett Istennel. Alvásra mindössze négy-öt órát szánt naponta. Már éjjel két órakor felkelt, majd imádsággal és tanulással töltötte az éjszaka és hajnal óráit. Ezután minden reggel szentmisét hallgatott, amiben még a király sem zavarhatta meg. Napközben is rendszeresen imádkozott, ha pedig valamilyen nehéz döntés előtt állt, szentáldozáshoz járult.

Otthonában saját felszentelt kápolnája volt, de a plébániatemplomot is rendszeresen látogatta. Lordkancellárként is szívesen ministrált, sőt szükség esetén a sekrestyési teendőket is ellátta. Ebben is megmutatkozott a Szent Eucharisztia iránti mély tisztelete. Tamás valóban hitte, hogy az Eucharisztia színei alatt Krisztus valóságosan jelen van.

Több írásában is védelmezte a katolikus Eucharisztia-tant, cáfolva a protestánsok tanait. Amikor a protestánssá vált fiatal angol pap, John Frith Luthernél is kategorikusabban tagadta Krisztus jelenlétét az Eucharisztiában, Morus Tamás nyílt levélben cáfolta az eretnek tanokat. Utolsó írását az Eucharisztiáról nem sokkal halála előtt fogalmazta meg. Ebben a rövid műben mindenekelőtt Krisztus Testének vételéről ír a valódi, szentségi és a lelki áldozásban.

VIII. Henrik, miután Tamás megtagadta a király, mint az új anglikán egyház feje iránti hűségeskü letételét, 1535. július 6-án a királyi ítélet alapján lefejezték.

Morus Tamást barátjával és sorstársával, Fisher János püspökkel együtt avatta 1886-ban boldoggá, majd 1935-ben szentté a katolikus Egyház. II. János Pál pápa 2000-ben a politikusok és államférfiak védőszentjévé nyilvánította.

Koncz Éva

A Morus Szent Tamás életéről szóló írás a Keresztény Élet hetilap július 4-i lapszámában jelent meg.


a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit Hogyan evangelizáljunk? házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus keresztényüldözés koronavírus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene élet életbölcsességek

Morus Szent Tamás