Tisztelt Lelkiatya! Egyáltalán nem hiszek Istenben. Magamban hiszek, és azokban az emberekben, akik szeretnek. Hogyha Isten teremtette a poklot, ami a rosszakat, a bűnösöket bünteti, és az ördög is pontosan ugyanezt teszi (megbünteti, aki rossz), akkor tulajdonképpen az ördög miért is gonosz? Hiszen szerintem akkor lenne az, ha az ártatlanokat büntetné. A másik kérdés, ami felmerült bennem, hogy Isten milyen is valójában. Ha megkérdezik, hiszek-e Istenben, a válaszom minden esetben egy nagybetűs nem, és általában hozzá szoktam tenni, hogy nem hiszek benne, de ha létezne, akkor meg egész egyszerűen alattomos és gonosz. Hiszen a gyilkosok nyugodtan élhetik világukat az állatkínzókkal és a pedofilokkal együtt, az ötéves ártatlan gyerek meg mégis meghal. Hol itt az igazságosság és a jóság?
Kedves Levélíró! Köszönöm az őszinteségét, és azt, hogy keresi a válaszokat. Kérdezzen, keressen, és engedje néha, hogy a szíve is megszólaljon ebben a keresésben! Igyon a tiszta forrásokból, a természet szépségéből, hiteles emberek életéből, a szenvedők rejtett kincsestárából, a haldoklók arcán ragyogó fényből!
A poklot nem Isten alkotta, nem is Ő küld oda. Isten csak jót teremt. A poklot mi alkotjuk. Már most is a gonosz tetteinkkel, amikor pokollá tesszük magunk és mások életét, és aki ebben a görcsös állapotban végzi az életét, aki köszöni szépen de szeretetből nem kér, a másik emberekből és Istenből nem kér, annak Isten tiszteletben tartja a szabadságát, és engedi őt az önzés poklában létezni.
Nézzen szét egy hegytetőről! Amit Isten teremtett, az gyönyörű és hibátlan. A patakok, a fák, a felhők, a virágok, a nevető gyermekarcok mind tökéletesek. Mi emberek tesszük tönkre az Isten gyönyörű világát. Ha keresi, milyen az Isten, nézzen az alkotásaira! Ilyen Ő! Szép, fantáziadús, vidám, szeretettel teli, tiszta.
Javaslom Önnek a Hit kapuja c. könyvet, különösen annak a 4. fejezetét: „Jó Isten – rossz világ?”.