A Mészáros Borház és Pince tulajdonosa. Több nemzetközi borversenyen nyertek aranyérmet: Berliner Wein Trophy, Challenge International du Vin, Citadelle du vin Bordeaux, Monde Selection Bruxelles, vagy a Mundus Vini és másutt. A Magyar Bor Akadémia döntése alapján 2012-ben az Év Pincészete címet nyerte, 2016-ban az Év Bortermelője lett Mészáros Pál. Ugyanakkor kapta a Mészáros Borház a „Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka” díjat is. Szekszárd Város Díszpolgára.
– A Mészáros-család borait nemcsak országszerte, de Svájcban, Franciaországban, Japánban, Kínában is megtalálják a nemes italok kedvelői. De itt a hotel étterme üres, csak mi ülünk le egyik asztalhoz egy kis beszélgetésre. Érdekes nevet adott Ön szép, szekszárdi szállodájának. Mi a magyarázata?
– Először egyik kedvelt borunknak adtuk a Merops nevet. Szállodánk is ezt a latin, ógörög eredetű madárnevet kapta. Magyarul ezt a szép, zöldes szárnyú madarat gyurgyalagnak hívjuk. Összefügg ez a hagyománnyal, a szőlőműveléssel. A szekszárdi szőlődombok közt mélyen kanyargó, szűk utak a szurdikok, ennek löszfalai jelentik a gyurgyalag számára a természetes otthont. Rovarokkal, lepkékkel, méhekkel táplálkozik, tehát megvédi a szőlőnket, így mi már másfél évtizede nem is permetezünk rovarölő szerrel.
– A száz hektárnál is nagyobb szőlődombok munkásainak akkor a madarak is segítenek… Az áldozatos emberi munkának meg is van a gyümölcse, évi egymillió palack bor!
– A szinte reménytelennek látszó kezdetek után, évtizedek erőfeszítései, hála Isten eredményesek lettek. Sokfelé szeretik a borainkat. 2014 őszén nyitottuk meg hotelünket és éttermünket, ami borházunk szomszédságában található Szekszárd belvárosában. Volt olyan hetünk is néhány éve, amikor vendégeink biztosítására még az utca is le volt zárva… Az a megtiszteltetés ért, hogy Áder János köztársasági elnök úr és kísérete a „visegrádi négyek” elnökeit itt látta vendégül. Mindannyian jól érezték magukat.
– Ők pedig tárgyalásaik közben részesültek a Mészáros Pince különleges borainak örömében.
– Szerencsére ízlettek nekik is a boraink. Alisca, azaz Szekszárd persze más kulturális érdekességekkel is vonzza a látogatókat: Garay János révén Háry János emléke, Illyés szavai, Kodály daljátéka, a Babits-ház, Augusz báró vendégszeretete, melyben Liszt Ferenc családjával, híres barátaival élete során négyszer is részesült. Pestről Paksig hajóval jött.
– És részt vett a Remete-kápolna nagy ünnepségén, s a hagyományos szekszárdi búcsún.
– Melyek manapság is szívmelengető események. Református vagyok, de mindig igyekeztem jelen lenni a búcsú szertartásain is. A misét, a szentbeszédet a szekszárdi, alsóvárosi emlékeit nagyon megbecsülő Bíró László püspök szokta tartani. Ő is többször volt házunk vendége. Nálunk találkoztak a református püspökök is. Harmadszor örvendhetünk annak, hogy a Magyarországi Református Egyház bora címet elnyertük, sőt az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy mi adhattuk az úrvacsora borát. A legkedvesebb bor számomra a Szent Grál Kadarka. Ezt a vörösbort egy középkorból véletlenül itt maradt fajtából állítjuk elő, amelyet egyetlen tőkéről szaporítottam el. Magyarországon Mészi Kadarka lett a neve, az EU-ban is levédettük. A címkéjére természetesen a református kehelyt rajzoltattuk. Évekig voltam hűséges örömmel a felekezet presbitere.
– Sokféle nemes bort lehet találni Szekszárdon, mégis minden borász, mint a kiváló művészek, egymástól jól megkülönböztethető egyéniségek, más és más ízeket, illatokat, színeket teremtenek. Az Önök élete sok évtizedes tapasztalataival kapcsolódik a borászathoz; generációk története, szinte egymás vállaira állva fejlesztik még jobbá, nemesebbé a termelést. Milyen örökség ez?
– Dédapámig tudok visszaemlékezni, bár a nagyszüleim, szüleim is, mindenki szőlővel, borral foglalkozott. Dédapám volt a legsikeresebb, ő már akkor három-négyszer átjáratta a szőlőt, válogatásborokat készített. Sőt, volt olyan darálója, ami bogyózott is. Dédapám jó borász és szőlész is volt. Hegybíró is volt, ezért a nagyanyámat úgy anyakönyvezték, hogy Soós Julianna, a hegybíró lánya. Persze már kisgyerekként gyakran voltam a szőlőskertekben, az ottani munkás élet természetemmé vált.
Tizenhat-tizennyolc évesen pedig kemény fizikai munkát végeztem, máig meg tudom mutatni azoknak, akik velünk dolgoznak, hogy mit, hogyan kell, hogyan érdemes csinálni. Péter fiam a borászatot, Zsanett lányom a vendéglátás ügyeit tartja kézben, dolgozik az egész család, feleségem, Erzsike munkáját sehol se tudnánk nélkülözni. Az adminisztratív teendők, pályázatok ügyeinek intézése az én feladatom. De szeretek kimenni a szőlőbe, ott eltűnődöm a régi időkön és az aktuális teendőkön. 1974-ben telepítettük első nagyobb szőlőterületünket Kisbödőben. Ez már nagyüzemi szőlőtelepítés volt. Gyönyörködöm az unokákban, jó velük is lennem s olvasni is jut azért időm.
– Mestersége a szenvedélye is, nemcsak éltető kötelesség. Az eredmények pedig örömszerzőek: versenyek nyertesei, boraik már világhírűek.
– Szerencsére, nem hiábavaló volt a múlt sok erőfeszítése, megvan a munkánk gyümölcse. Egy kedves ismerősöm azt mondta, neked nem szerencséd van, hanem Isten áldása van a szőlőkön, a boraidon. Bízunk benne, hogy tényleg így van.
A pincék, ahol a Mészáros család borai érlelődnek, már Babits Mihály gyermekkorában is szolgálták a szekszárdi borászat mindennapjait. Őszi pincézés című költeményében e sorokat olvashatjuk.
„Ó pinceszáj, illatos kripta! Így leng e bús présház felett a Feltámadás drága titka.”
Simon Erika
- Az aradi vértanúk utolsó szavai
- Minden gyermek üdvözül?
- Katolikus-református házasságban hogyan neveljük a gyermekeinket?
- A Vatikánban már készülnek a karácsonyra
- „Ne hadd, hogy elnyomják magyar nevünket…”
- Boldog Giuseppe Puglisi (1937–1993)
a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág pap papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene élet életbölcsességek életút