Kedves Lelkiatya! Katolikus hit szerint nevelt gyermekem megismerkedett egy külföldi fiúval, és gyermekük születik. Az apuka felvállalja a gyermeket, azonnal tudták, hogy megtartják a babát. Először felmerült a házasság, akkor a lányom nem akarta. Most a fiú hátrált meg, aki szintén katolikus és családcentrikus is. Nekem ezt nagyon nehéz elfogadni, veszekedtem miatta a lányommal. Nem tudom a kiutat, nem látom a megoldást.
Kedves Édesanya! Megértem az aggodalmát a lánya hirtelen párkapcsolata és édesanyává válása miatt. Valóban helyesebb lett volna a testi kapcsolattal várni, megalapozni a kapcsolatukat lelkileg, emberileg, és csak egy mély, megérlelt döntés után megházasodni, majd gyermeket vállalni.
Ugyanakkor a lánya egy nagyszerű döntést is meghozott: igent mondott a gyermek életére. Ezt sokszor mondja el neki, hogy mennyire örül, mennyire büszke rá amiatt, hogy a gyermeket vállalta.
A fiataloknak dönteniük kell majd a házasságról. Fontos, hogy ezt valóban szabadon, szeretetből döntsék el, ne a külső kényszerítő körülmények miatt. Más nemzetiségű házastárssal is lehetséges harmonikus házasságban élni, igen sok példa van erre (pl. Szent Erzsébet és Thüringiai Lajos őrgróf, Boldog Batthány-Strattmann László és Coreth Mária Terézia). A közös hit is fontos kapoccsá lehet kettőjük között, ha lassan megtanulják komolyan venni, és az evangélium szerint élni is.
Imádkozzon sokat a fiatalokért, segítse őket mindenben, főként a kis unoka fogadásában!
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")
