Tisztelt Lelkiatya! Katolikus szertartás szerint kötöttem házasságot az első férjemmel, mert mind a ketten katolikusok voltunk. Aztán elváltunk, és én újra férjhez mentem. A második férjem református, és a református egyház megesketett minket annak ellenére, hogy mind a ketten elváltak voltunk. Az a kérdésem, hogy én most hova tartozom? Hiányoznak a gyökereim…
Kedves Levélíró! Nagyon örülök annak, hogy keresi a gyökereit, hogy fontos a maga számára a hite, a gyermekkorának egyháza.
Attól, hogy református templomban áldották meg a második házasságát, ön még megmaradt katolikusnak. Bátran jöjjön továbbra is a Szentmisékre, a katolikus közösségi alkalmakra, imádságokra, zarándokutakra.
Jelenleg az a nehézsége van, hogy nem él szentségi házasságban, és ezért a szentségekhez nem járulhat: nem gyónhat, és nem áldozhat. Ezt a helyzetet esetleg úgy tudja orvosolni, ha az előző katolikus házasságát utólagosan érvénytelennek nyilvánítják (akkor, ha már a megkötésekor volt valamilyen lényeges elem – pl. a kellő szándék hiánya – ami miatt az a házasság mégsem jött létre). Ugyanezt az eljárást kell megtenni a férje első házasságát illetően is. Ha mindkettő megtörtént, akkor megköthetik a szentségi házasságukat, és attól kezdve újra gyónhat és áldozhat.
Ám addig is legyen tudatában annak, hogy a katolikus egyház tagja maradt, és mindig tárt karokkal várják a Szentmisékre és más közösségi alkalmakra.