Kényszerbetegség gyötör

Tisztelt Lelkiatya! Negyven éve harcolok egy nagyon makacs kényszerbetegséggel, ami többnyire morális jellegű kényszerekkel jelentkezik, katolikus hitemben pedig aggályosság a tünete. Húszéves korom óta van gondom a gyónással, eleinte negyedévenként összeszedtem magam, de később már 4, 16, 10 évek maradtak ki. A gyónásokra felkészülten mentem, megértő atyákhoz. Mégis a gyónások után iszonyatos erővel eláraszt a szorongás, újabb és újabb dolgok jutnak eszembe, amelyek kimaradtak, az eltelt hosszú idő miatt az emlékeim a szorongások miatt kényszeresen átrajzolódnak, sokkal gonoszabb dolgokra vélek visszaemlékezni, mint amit végül is meggyóntam. Anyám 24 órás ápolása miatt nemigen tudok eljárni itthonról, tudna tanácsolni valakit, aki segítene nekem hozzáértő lelki vezetéssel interneten keresztül?

Kedves Levélíró! Az aggályos lelkiismeret valóban egy nehéz teher. Erről a helyzetről külön fejezetben írnak a gyóntatói kézikönyvek. A mai világban azonban, amikor a legtöbb ember lelkiismerete túlságosan laza, a maga aggályos lelkiismerete nagy értéket is hordoz, mutatja az Istenkeresésének őszinteségét, komolyságát! Ilyen értelemben próbálja megköszönni, és elfogadni az aggályosság keresztjét!

Teljes körű bűnvallást senki sem tud tenni. A bűneink egy jelentős része nem is tudatosul bennünk. Isten csak azt kéri, hogy a jó szándékunk meglegyen, őszintén igyekezzünk minden súlyos bűnünket megvallani és megbánni.

A gyóntató egyik feladata az is, hogy a túlságosan aggályos ember lelkiismerete helyett szinte felajánlja a maga ítéletét, és levegye a gyónó válláról a döntés súlyát. Helyette vállalja, hogy az elhangzott bűnvallás megfelelő és elegendő.

Interneten keresztül nem lehetséges a gyónás, hiszen a szentség mindig személyes találkozás a szentségileg, valóságosan, történelmi módon köztünk élő Krisztussal. Próbáljon olyan atyát találni, aki néha meg tudja látogatni és meg tudja gyóntatni. Ha nem sikerül más alkalmas személyt találni, én is szívesen elmegyek magukhoz.