10.8 C
Budapest
vasárnap, 2025. május 18.

A lelkiatya válaszol

Kezdőlap A lelkiatya válaszol
„A lelkiatya válaszol” a Keresztény Élet Portál egyik legnépszerűbb rovata. Ha szeretnél választ kapni egy felszentelt paptól hit-és életbeli kérdéseidre, bátran fordulj hozzánk. Kérdésedet – és a rá adott választ – honlapunkon, név nélkül közöljük. Amint a válasz elérhető, e-mailben értesítünk. A lelkiatya eddigi válaszaiért görgess lejjebb.

Egy háznak is lehet „lelke”?

Kedves Lelkiatya! Ház vásárlása előtt állok. Anyagi kereteim belül és abban a régióban, ahol szeretnék élni, találtam egy számomra megfelelőt. Viszont tudomásomra jutott, hogy a fent említett ingatlanban húsz évvel ezelőtt, egy szilveszteri buliban a lépcsőről olyan szerencsétlenül esett le egy tinédzser lány, hogy nyakát szegte és a helyszínen meghalt. Iszonyat fájdalmat és gyászt okozva ezzel családjának és az ott résztvevőknek. Azt szeretném kérdezni, hogy vajon drága Istenünk meg tudja-e tisztítani ezt a házat a rossztól? Még merjem-e venni? Hiszem, hogy egy háznak is lelke van.

Kedves Levélíró! Régi időkben az emberek nagy része otthon halt meg. Így minden ház őrizte sok-sok elhunyt emlékét. A halál nem tragédia, hanem egy titokzatos kapu, amely az örök életre nyílik. Szent Ferenc a halált nővérünknek nevezte. Önmagában attól, hogy valaki meghalt egy házban, nem kötődik semmi rossz a házhoz.

Az sem feltétlenül valami negatívat jelent, hogy egy baleset következtében halt meg ott valaki. Számtalan ember hal meg balesetekben, igen gyakran fiatalok is. Egyáltalán nem bűnösebbek azoknál, akik aggastyánként haltak meg.

Egy házat az ott élők bűnei tehetnek rossz emlékekkel terheltté. Ha a ház lakói például megfogant kicsi gyermekek életét elvették, vagy ha szeretet nélküli, esetleg egyenesen gyűlölettel teli házasságban vagy családban éltek, ha kizsigerelték a szegényt. Ilyen esetben mindenképp jó kérni a ház megáldását, és jó különlegesen is imádkozni a ház korábbi lakóiért, a bűneik bocsánatáért.

A ház megáldását természetesen Ön is kérheti, és ezzel Isten különleges segítségét, erejét kapja ahhoz, hogy a házban mindig az Ő kegyelmében, szeretetében, békéjében tudjon élni.

Az emberiség számtalan bűnnel szennyezte már be ezt a Földet. A legtöbb középkori város főterén akasztások és másfajta kivégzések is történtek, a városi börtönökben nem volt ritka a kínvallatás, az országaink tele vannak csataterekkel, ahol kegyetlenül gyilkolták egymást a küzdő felek. A Földünk bűnnel szennyezett Föld.

Hála Istennek azonban ez a Föld Isten kegyelme által megáldott Föld is, ahol Isten Fiának vére folyt, ahol szentek is éltek, ahol sok szerető család és sok jótett történt nap mint nap. Nem annyira a helyek tisztántartása a fontos, hanem a szívünk tisztántartása.

A lelkiatya válaszol

Alkoholprobléma a családban

Új védőszentje lehet az alkoholistáknak

Kedves Lelkiatya! Gyerekkoromban ittak a szüleim. A húgomnak és nekem nehéz gyerekkorunk volt emiatt. Már egyetemista voltam, amikor először el mertem mondani az érzéseimet és nem tetszésemet az italozással kapcsolatban a saját édesanyámnak. S ebben nekem lelkiekben az a férfi segített, aki később a férjem is lett. Ma ott tartunk, hogy 30 éve vagyunk együtt a férjemmel és van 3 gyönyörű gyermekünk. És egyre több alkohol a férjem részéről… Azt vettem észre magamon, hogy ugyanazokat az érzéseket hozza elő bennem a férjem italozása, mint anno a szüleim italozása tette. Kerülöm amennyire tudom a beszédet, a találkozást, ha iszik, illetve ha józan állapotában szóvá teszem, akkor még neki esik rosszul és sértődés lesz belőle. Ezért sokszor csak az van, hogy homokba dugjuk a fejünket, mintha semmi sem történt volna. Kislány koromban is sokat imádkoztam Istenhez esténként és ugyanezt teszem most is, elsősorban a kialakult helyzet miatt. Vajon Isten is ezt szeretné, hogy tartsak ki a férjem mellett minden áron? Akkor is, ha boldogtalan vagyok? Csapdában érzem magam…

Kedves Levélíró! Mennyire szép, hogy leírta, hogy fiatal korában a későbbi férje bátorítása segítette Önt abban, hogy először merjen szólni a szüleinek az italozás problémájáról. Ez a kettőjüknek egy olyan fontos közös élménye, amit újra és újra fel kellene idézni. Egy élmény, egy esemény akkor tud hatni, ha felidézzük, emlegetjük, hálával emlékezünk rá. Mesélje el sokszor, újra és újra a férjének ezt az emléket.

Az alkohol rabságából igen nehéz kiszabadulni. Pusztán saját erőből általában nem megy, és legtöbbször a házastárs sem tud ebben túlságosan sokat segíteni. Inkább egy sorstárs, egy már megszabadult alkoholista, és leginkább egy önsegítő csoport. Az első lépés természetesen annak beismerése, hogy baj van, hogy segítségre szorul. Idáig nem könnyű eljutni.

Próbálja a férjét eljuttatni egy segítő lelkigyakorlatra vagy egy ilyen csoportba (https://kaszlelkikozpont.hu/index2.php?o=2&t=kasz/Csoportok )!

Halálunk után találkozunk elhunyt szeretteinkkel?

Tisztelt Lelkiatya! Az elhunyt szeretteink kapcsolatban maradnak velünk, a földi világgal, esetleg tudnak nekünk segíteni? Később, halálunk után találkozhatunk is velük? Milyen büntetés vár arra, aki a tisztító helyre kerül? Azok az elhunytak is kapcsolatban maradnak a földi világgal, akik esetleg kárhozatra kerültek?

Kedves Levélíró! Igen, az üdvözültek imádkoznak értünk (2Makk 15,14; Jel 5,8), és mi is imádkozhatunk az elhunytjainkért (2Makk 12,44). Ezt az igazságot fogalmazta meg a Níceai hitvallás: „Hiszek a szentek közösségében”. A földi egyház, a tisztuló egyház és a megdicsőült egyház egyetlen nagy családot alkot, kegyelmi kapcsolatban vagyunk egymással.

Elhunyt szeretteinkkel találkozni fogunk az örök életben, Isten világában.

A tisztulás állapota (Mt 5,26; Mt 12,32; 1Kor 3,12-15) elsősorban nem büntetés, hanem egy fájdalmas, de boldogító út, amelyben az elhunyt megszabadul az őt gúzsba kötő bűn-kötelékektől, képessé válik arra, hogy szabadon szeressen, és így Isten örök szeretetébe beléphessen.

A kárhozat állapotában levőkkel már nincs kapcsolatunk (Lk 16,26), mert ők a szeretet, a kapcsolat lehetősége ellen döntöttek, és Isten tiszteletben tartja a szabadságukat.

A lelkiatya válaszol

Bűnnek számít az önkielégítés?

Kedves Lelkiatya! Kamasz fiúként szeretnék egy fontos kérdést feltenni Önnek. A legutóbbi hitoktatáson a bűnről tanultunk, és azt mondták, hogy bűn az, amiről meggyőződésünk van, hogy rossz dolog. Szeretném megkérdezni, hogy az önkielégítés bűnnek számít-e, mert én erről nem érzem, hogy rossz lenne. A tetteim nem kapcsolódnak semmilyen pornográfiához, és igyekszem Istennek tetsző életet élni.

Kedves Fiatal Testvérem! Nagyon örülök annak, hogy hitben, szeretetben él, hittant tanul, igyekszik Isten szeretet-törvénye szerint, helyes módon élni. Ebben tartson ki, ebben haladjon előre nap mint nap!

A nemiség természetes, a Teremtő Isten által neki szánt célja:

  • a férfi és a nő eggyéválása (a házasságban, az egymásnak kimondott totális, életreszóló igen és mély szeretetszövetség megvalósításaként), a szerelmük átélése, megpecsételése, megünneplése,
  • valamint a gyermekek nemzése.

Amikor a nemiség nem ezt a természetes, Istentől neki szánt szerepet tölti be, akkor helytelen a használata. Az önkielégítéskor nem a házastárssal való eggyéválás és nem a gyermeknemzés érdekében éli meg valaki a nemiségét, hanem az önmagának való örömszerzés, vagy egyszerűen a feszültéségének levezetése érdekében, így ez egy helytelen cselekedet.

Szubjektív értelemben azonban a cselekedet gyakran nem tekinthető súlyos bűnnek, mert nem annyira rossz vagy önző szándékból, inkább gyengeségből, néha (pl. éjszaka) nem is teljes tudatossággal követi el valaki. Különösen is igaz ez fiatal korban, amikor a nemi ösztön ereje nagyon nagy, főként a férfiakban.

Azt tanácsolom, hogy törekedjen a tiszta életre ezen a téren is. Így élt Jézus, így éltek a szentek, így él nagyon sok tiszta életű keresztény (és sok más jóakaratú ember) ma is. Ugyanakkor ne ez legyen a lelki életének központi kérdése. Ha elbotlott, álljon fel, kérje Isten bocsánatát, és menjen tovább derűsen az élete útján. Amikor gyónik, mindig őszintén vallja meg, hogy ezen a téren vannak botlásai, de ne ez álljon a lelki élete központjában, hanem az imádságban, a szeretet cselekedeteiben való növekedés.

A lelkiatya válaszol

Hány imaszándékot mondhatok egy-egy imádság elején?

Tisztelt Lelkiatya! Római katolikusként sokat szoktam imádkozni. A kérdésem az, hogy ha rózsafüzért mondok, akkor egy teljes (öt tizedes rózsafüzért) maximum hány imaszándékra mondhatom? Én általában kettő imaszándékra szoktam egy teljes rózsafüzért felajánlani. De ez lehet, hogy sok, és egy imaszándékra szokták csak?

Kedves Levélíró! Nagyon örülök, hogy imádkozik, hogy sokakért közbenjár. Örülök, hogy hisz az ima erejében, és átéli, hogy az imádság Istenhez emel minket.

Jézus arra tanít: „Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok, akik azt hiszik, a sok beszédükért nyernek meghallgatást.” (Mt 6,7) Az imát, és a kapott kegyelmet nem mennyiségileg teszik mérlegre. A jobb lator egyetlen mondattal fohászkodott Jézushoz („Emlékezz meg rólam, amikor eljössz a te országodban!”; (Lk 23,42), és ez elég volt, hogy Krisztus megnyissa a számára a mennyország kapuit.

Ismerek olyan atyát, akinek az imakönyvébe bele van írva 60-70 imaszándék. Minden reggel mindegyiket elolvassa, mindegyikre gondol. Utána pedig értük is ajánlja fel minden imáját és az egész napját.

Természetesen van olyan élethelyzet is, amikor egyetlen nagy kérés van a szívünkben, ezt kérjük teljes erőnkkel.

Azt tanácsolom Önnek, hogy bátran soroljon fel sok imaszándékot az imádságai elején. Ha pedig néha egy különleges helyzet úgy kívánja, akkor egy-két napig, egy-két hétig (akár hónapig) csak azért a nagyon fontos célért imádkozzon. Utána térjen vissza a sok-sok imaszándékához, és bátran vigye azokat a Mennyei Atya elé.

A lelkiatya válaszol

A kegyelem állapota

Kedves Lelkiatya! Figyelemmel arra, hogy a szentgyónás nem törli el a bűnök következményeként az ideig tartó büntetést a tisztulás állapotában, nem volna szerencsésebb, ha a gyóntató atyák minden esetben olyan penitenciát szabnának ki, amelynek teljesítésével a gyónó egyszersmind teljes búcsúban részesül, és ezáltal az ideig tartó büntetésektől is megtisztulva lehetne a kegyelem állapotában? Vagy esetleg az az Egyházunk várakozása, hogy a hitét megélő és gyakorló, de a szeretetben és önátadásban olykor-olykor bukdácsoló, bocsánatos bűnöket elkövető katolikus hívek többségére is vár valamennyi tisztulás?

Kedves Levélíró! Valószínűleg igen sok ember távozik el a földi életből olyan módon, hogy még nem egészen alkalmas az Isten világába, a végtelen szeretet, tisztaság, önzetlenség, szépség, igazság és harmónia világába belépni. Így írja a Biblia: „Ki mehet föl az ÚR hegyére, és ki állhat meg szent helyén? Az ártatlan kezű, a tiszta szívű, aki nem sóvárog hiábavalóság után, és nem esküszik hamisan. Áldást nyer az ilyen az Úrtól, igazságot a szabadító Istentől.” (Zsolt 24,3-5) Ezért írja Pál apostol, hogy a tökéletlen, hibákat elkövető apostol „mintegy tűz által menekül meg” (1Kor 3,15). Ezért tanította Jézus, hogyha valaki nem tud kibékülni ellenfelével, amíg úton van (azaz amíg él), akkor börtönbe vetik, és nem engedik ki onnan, amíg mindent le nem törleszt (Mt 5,25-26). Jézus beszél olyan bűnökről, amelyekre sem ezen a világon, sem a másik világon nincs bocsánat (Mt 12,31). Ebből az is kitűnik, hogy vannak olyan bűnök is, amelyekre a másik világban nyerhetünk még bocsánatot. Ezért az egyház, a Biblia tanítását követve (2Makk 12,46) kezdettől fogva imádkozott az elhunytakért.

A tisztulás állapota, bár fájdalommal jár, mégis örömmel és reménnyel teli. Ahogyan Genova-i Szent Katalin írta, a tisztuló ember azt látja, hogy „a Paradicsom kapuja nyitva áll”. Közeledik minden lépéssel az előtte megnyíló kapu, Isten ölelése felé.

A búcsúk (vagyis Krisztus végtelen értékű keresztáldozatának, az egyház kegyelmi kincsestárának gazdagságából való részesedés) lehetősége mindig is nyitva áll minden keresztény ember előtt, a gyónásban kapott elégtételtől és tanácsoktól függetlenül is.

A lelkiatya válaszol

Mit tegyek, hogy erősebb legyen a hitem?

Kedves Lelkiatya! 29 éves férfi vagyok, 1 éve mélyültem el a hitben. Azóta járok vasárnapi misére, imádkozom minden nap, próbálok Krisztus tanításai szerint élni. Nagyon fontos számomra a hit, és leírhatatlanul szeretem Istent. Viszont néha azt érzem, hogy kételkedem a hitemben, pedig nem akarok. Sokszor főleg imádkozás közben olyan gondolatok jönnek, hogy „kihez imádkozom?”,,Létezik Isten? Ha igen akkor hall engem és figyel rám?” Mit tehetnék ez ellen?

Kedves Levélíró! Nagyon örülök, hogy megérezte Isten kopogtatását a szíve, az élete ajtaján, és ajtót nyitott neki, elindult a hit útján.

Ne ijedjen meg a kételyektől. Az ember gyönge, ingatag, az értelmünk és az akaratunk is sebzett. Gyakran megingunk a legjobb döntéseinkben is. Így van ez a házassági döntéssel, a szeretet melletti elkötelezettséggel is. Megjelennek a legtöbb ember szívében néha ezzel ellentétes érzések, gondolatok is, amik megingatják.

A kételyek a lélek felszínén jelennek meg. Ilyenkor mindig ereszkedjen le a mélybe. Ott a mélyben érezni, szinte tapintani fogja Isten jelenlétét, hívását, szeretetét.

Nézze gyakran a gyönyörű teremtett világot, a felhőket, fákat, patakokat! Élje át újra és újra, hogy e mögött az ámulatba ejtően szép és értelemmel teli világ mögött valami végtelen bölcsesség, szépség, erő rejtőzik. Nem magától, véletlenül jött létre. Gondoljon gyakran az élete legszebb pillanataira: szülei szeretetére, gyermekei születésére, a szépség és a jóság megtapasztalásaira! Ezekben mind a Végtelen Isten volt jelen.

Igyekezzen válaszokat találni a kételyeire, kérdéseire. Ajánlom olvasgatni „A hit kapuja” c. könyvet (https://caritasinveritate.hu/a-hit-kapuja/ ).

Legyen hűséges az élete fényes pillanataiban meghozott döntéseihez, soha ne kérdőjelezze meg ezeket akkor, amikor sötétségben van.

A lelkiatya válaszol

Hogyan dolgozzam fel a családtagjaim betegségeit?

Sören Kierkegaard – Példaképünk: Krisztus

Kedves Lelkiatya! Minden jó után jön a rossz – mondja a közmondás. Sajnos ezt tapasztalom meg az utóbbi időben. Egy örömteli nyár után, amikor is együtt volt az egész család, gyerekek, unokák, sok-sok nevetés és vidámság után jött az elkeserítő hír, hogy a lányomnál egy CT vizsgálat alapján áttétes tüdőrákot diagnosztizáltak. 3 gyermeke van, volna még sok feladata az életben! Természetes, hogy sokként ért bennünket a szomorú hír. Pár napra rá, férjem vérnyomása az egekbe szökött és káosz alakult ki körülötte mert, nem tudott magáról. Nagyon megijedtem, ezt is szinte sokként élem meg. A kérdésem az, hogy hogyan dolgozzam fel ezeket a szomorú eseményeket. Nagyon sokat imádkozunk férjemmel együtt, imádkozzuk a rózsafüzért, hogy a Szűzanya vegye oltalmába a lányunkat és eszközölje ki Jézusnál a gyógyulását.

Kedves Levélíró! Imádkozom a lányáért, a férjéért, az egész családért. Nagyon is érthető, hogy óriási fájdalmat élnek át, és Isten felé is kérdéseik vannak, talán néha felháborodnak Vele szemben is. Ne féljen a panaszát kiönteni előtte úgy, ahogyan Jób tette, vagy ahogyan Jézus felkiáltott a kereszten: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?”

Ne a miérteket akarja tudni. Arra figyeljen, hogy Isten Önökkel van, fogja a kezüket. Talán soha nem vagyunk közelebb Krisztushoz, mint amikor keresztet hordozunk.

Az emberi élet célja az, hogy megtanuljunk szeretni, és majd az Örök Szeretet hatalmas szimfóniájába, Isten túlcsorduló, örömmel teli világába beléphessünk. Odaátról nézve nem fog számítani, hogy valaki öt évet élt itt a Földön, húszat, ötvenet, vagy kilencvenet. A gyermek számára az a szülő is rengeteget ad, táplálja az életét, aki már Isten világában él, az Örök Életben. Erősítse meg magában és szeretteiben is az Örök Élet hitét, reményét. Lássa ebben a távlatban a világot, az életet.

A lelkiatya válaszol

Bűn a művészi akt képek gyűjtése?

Kedves Lelkiatya! Bűnnek számít-e Isten szemében olyan művészi akt képek gyűjtése, amik a test szépségét ábrázolják – minden kívánság nélkül?

Kedves Levélíró! Az emberi természetet a bűn megsebezte. Értelmünk elhomályosult, akaratunk rosszra hajló lett. Ezért sok olyan dolog, ami önmagában nem volna bűnös, a bűn veszélyét rejti.

A teremtéstörténet leírása szerint a bűnbeesés előtt az első emberpár mezítelen volt. Ez szimbóluma, jelzője is a gyermeki ártatlanságuknak. A bűnbeesés után azonban fel kellett öltözködniük.

A bűntől megsebzett ember számára a mezítelen test látványa bűnös kívánságokra adhat okot, indítást. Az akt képek gyűjtése lehet, hogy nem azonnal okoz kísértést és bűnalkalmat, hanem később. A Biblia erre tanít: „Ne nézegess szépséget, amely nem illet meg!” (Sir 9,8) A feleség teste a férjét illeti, a férj teste a feleségét. Nem kirakatba való.

A lelkiatya válaszol

Hogyan lehet megszenteltetni egy medált?

Kedves Lelkiatya! Mi a menete pontosan, ha meg akarok szenteltetni egy medált vagy egy nyakláncot, amin medál van?
Kedves Levélíró! Bátran lépjen oda egy paphoz, akár mise után egy templomban, akár a plébániai irodában, és kérje meg őt a medál vagy nyaklánc megáldására. Ez egy rövid áldás, semmilyen nehézséget nem jelent, az atya azonnal meg fogja áldani.

123...931. oldal a 93-ból
 
 
 
 
Facebook Instagram Mail Youtube
© 2014–2023 Szent Maximilian Kft.