A Boldogságos Szűz a legnagyobb a szentek között, mert neki adatott az a kegyelem, hogy anyja lett a megtestesült Igének. Az Egyház tanításában négy dogma szól Isten Anyjáról:
1. Mária Theotokosz – mondják a görögök, Mater Dei – mondják a latinok, Isten Anyja – mondjuk magyarul a dogmát, amit az efezusi zsinat 431-ben fogalmazott meg. Minden, amit Máriáról hiszünk és hirdetünk, e misztériumban gyökerezik. Ezt ünnepeljük január elsején.
2. Mária szűzen foganta és szülte Szent Fiát, szüzessége örökre megmaradt. Már az apostoli hitvallás is ezt mondja: „Születék szűz Máriától.”
3. Mária szeplőtelenül fogantatott, azaz az eredeti bűn nem érintette őt. E dogmát 1854-ben hirdette ki IX. Piusz pápa. A Szeplőtelen Fogantatás ünnepe: december 8.
4. Halála után Mária fölvitetett a mennybe, anélkül, hogy teste romlást látott volna. 1950-ben hirdette ki ennek dogmáját XII. Piusz pápa. Ünnepe: Nagyboldogasszony napja, augusztus 15.
Mindszenty József a magyar nép Boldogasszonyhoz fűződő kötődéséről írja:
„Csodálatos fonala a magyar történelemnek a Mária-tisztelet. Ahogyan a Duna kiemelkedik a vízhálózatunkból, úgy emelkedik ki szélességével és mélységével a Mária- tisztelet történelmünket átjáró sok egyéb szellemi, lelki folyamból.”
„Lankadatlanul gyakoroljuk az engesztelést a magunk és mások, különösen a magyar föld bűneiért… A Nagyasszony számára védjük Istentől drága kincsként és felelősség mellett ránk bízott ifjúságunkat jobban, mint a szemünk világát, hogy az testben és lélekben tisztán, az Anyaszentegyház ölén katolikus és magyar maradjon, és így legyen méltó hordozója a Boldogasszony örökségének.”
Imáinkban is mindig bizalommal fordulunk Szűzanyánkhoz:
Istennek dicsőséges Anyja, Magyarok Nagyasszonya! Emlékezzél meg Magyarországról, édes hazánkról! Tekints reánk kegyes szemmel az előttünk álló nehéz időben. Légy szószólónk és közbenjárónk Szent Fiadnál, Jézus Krisztusnál! Ámen.
Sok egyházi ünnep szerte a világon kapcsolódik Szűz Máriához.
VI. Pál pápa kezdeményezésére 1968 óta ünnepeljük január 1-jét a Béke Világnapjaként is. XVI. Benedek pápa a 2013. évi béke világnapjára írt üzenetében olvashatjuk: „(…) kérjük Istentől, hogy tegyen minket az ő békéjének eszközévé, hogy elvigyük a szeretetet oda, ahol gyűlölet uralkodik, és az igaz hitet oda, ahol kétség honol. A magunk részéről, Boldog XXIII. Jánossal együtt azt kérjük Istentől, hogy világosítsa meg a népek vezetőit, hogy amellett, hogy munkálkodnak a polgárok méltó jólétén, védelmezzék a béke értékes ajándékát. Ébressze fel mindenkiben az akaratot, hogy túllépjenek azokon a gátakon, amelyek elválasztják egymástól az embereket, megerősítsék a kölcsönös szeretet kötelékeit, megértsék a többi embert, és bocsássanak meg azoknak, akik sértéseket okoztak. Adja meg, hogy az ő kegyelme révén a Föld minden népe testvérré legyen, és virágozzék és mindörökre uralkodjék közöttük a hőn áhított béke. Ezzel az imával kívánom mindenkinek, hogy a béke valódi munkálója és építője legyen, hogy az emberek világa növekedjen a testvéri egyetértésben, a jólétben és a békében.”
Az imádság, melyre XVI. Benedek pápa utalt, Kalkuttai Szent Teréz anya és munkatársainak napi imája:
Uram, tégy engem a te békéd eszközévé, hogy ahol gyűlölet lakik, oda szeretetet vigyek,
ahol sértés, oda megbocsátást, ahol széthúzás, oda egyetértést, ahol tévedés, oda igazságot,
ahol kétely, oda hitet, ahol kétségbeesés, oda reményt, ahol szomorúság, oda örömet!
Uram, add, hogy inkább én igyekezzek vigasztalni, mint hogy vigaszt várjak! Inkább én törekedjek másokat megérteni, mint hogy megértést óhajtsak! Inkább szeressek, mint hogy szeretetet igényeljek!
Mert önmagunkat elfelejtve találjuk meg magunkat. Ha megbocsátunk, akkor nyerünk bocsánatot.
Ha meghalunk, akkor ébredünk az örök életre. Ámen.
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")