6.5 C
Budapest
péntek, 2024. április 19.

A lelkiatya válaszol

Kezdőlap A lelkiatya válaszol
A lelkiatya válaszol” a Keresztény Élet Portál egyik legnépszerűbb rovata. Ha szeretnél választ kapni egy felszentelt paptól hit-és életbeli kérdéseidre, bátran fordulj hozzánk. Kérdésedet – és a rá adott választ – honlapunkon, név nélkül közöljük. Amint a válasz elérhető, e-mailben értesítünk. A lelkiatya eddigi válaszaiért görgess lejjebb.

Elhunyt a mostohaapám

Tisztelt Lelkiatya! Tavaly júniusban vesztetem el mostohaapámat, akivel nem voltam jó kapcsolatban, mivel nagyon sokat piszkált, és szinte semmiben sem értettünk egyet. De sohasem tudtam rá haragudni, pedig sok rossz dolgot éltem meg mellette. Ha csak rá gondolok, elönt a bánat és azt kérdezem Istentől: miért kellett ilyen fiatalon, 57 évesen elmennie? Egész életében nélkülözött, és boldog nyugdíjas éveket érdemelt volna.

Hányszor kell meggyónni az önkielégítés bűnét?

Tisztelt Lelkiatya! Azt szeretném kérdezni, hogy az önkielégítés bűnét meg kell-e gyónni minden alkalommal?

Misemulasztás

Tisztelt Lelkiatya! A kérdésem az lenne, hogy ha vasárnapi misét mulasztottam, attól áldozhatok-e következő alkalommal? Vagy csak akkor mehetek áldozni, ha ezt előtte meggyóntam? Halálos bűn a misemulasztás?

Tisztaság a házasság előtt

Tisztelt Lelkiatya! Huszonéves fiatal vagyok, és rátaláltam egy hasonlóan katolikus értékrendű lányra, akivel kölcsönösen szeretjük egymást. Nem régóta vagyunk együtt, és eddig nem is éltünk nemi életet egymással, azonban olykor mikor kettesben vagyunk az ágyban előfordul, hogy én őt (vagy ő engem) kielégít szexuális értelemben, kézzel. Az lenne a kérdésem, hogy ez mennyire számít bűnnek? Mi ezt teljes szeretetben éljük meg, ugyanakkor enyhe bűntudat is gyötör, hogy talán ezt nem kellene.

Felnőtt keresztség

Tisztelt Lelkiatya! Református családban nőttem fel, de nem vagyok megkeresztelve. Az évek során viszont közel kerültem a Katolikus Egyházhoz, s habár még sok mindent kell tanulnom és főleg hitoktatásra járnom, de szeretnék megkeresztelkedni. Keresztség hiányában is katolikusnak mondom magam mindig, és a páromék is így tudják. Nem akartam hazudni, bele sem gondoltam, hogy idővel ez gond lesz. Nem merem elmondani most már évek múltán. Eddig nem volt jelentősége, de most igen, ha esküvőt stb. szeretnénk. Félek, a párom mérges lesz és nem fog többet megbízni bennem a családjával együtt.

Van-e testi szerelem a túlvilágon?

Kedves Lelkiatya! Az új földön amit Isten készít nekünk, lesz nemi élet mindenkinek, vagy csak azoknak, akik a földön megházasodtak?

Létezik „ikerlélek”?

Nagyon sok helyen olvasható manapság az interneten az ikerlélek fogalma. Az internetes szövegekben az található, hogy lehetséges két személynek egy lelke, amelyet Isten teremtett, majd kettéválasztva két testben él egy férfi és egy nő, akik keresik, majd megtalálják egymást itt a Földön. A bibliában is megtalálható ilyesmiről írás?

Nem szeretnénk több gyermeket

Kedves Lelkiatya! Tizennégy éve házasok vagyunk, van két lányunk, és nem szeretnénk több gyermeket. Meg kell-e gyónni, hogy védekezünk? Súlyos bűnt követünk el?

Konfirmáció vagy bérmálkozás?

Katolikusnak kereszteltek, de szüleim nem voltak vallásgyakorlók. Mivel más szentséget nem vettem fel, ebben az esetben a katolikus felekezet elhagyásának számít-e, ha konfirmálok (erre ui. van lehetőségem, bérmálni és elsőáldozni nincs).

Újra megtértem

Kedves Lelkiatya! Fiatal egyetemista vagyok és pár hónapja úgy érzem, hogy újra megtértem. Újra komolyan veszem a hitemet, az Istennel való kapcsolatomat, a szentmisére való fizikai és lelki jelenlétet, a szentgyónást és rendszeres imádságot. Mindezek rendkívül boldoggá tesznek! Sok mindennek betudható ez, de legfőképpen egy nagyon barátságos ifjúsági közösségnek ahová Isten elvezetett. Nagyon jó szívű egyetemistákat és papokat ismertem meg itt.
Ami miatt kissé aggódom, vagyis szomorkodom, hogy mivel hamarosan befejezem az egyetemet, mert lediplomázom, haza fogok költözni és távol leszek ettől a közösségtől. De tudom azt, hogy többé nem akarok letérni erről az útról, azonban otthon kevés a katolikus értékrendű hozzátartozóm. Arra gondoltam, hogy mivel ebből a kollégiumi lelkészségből egészen összebarátkoztam az egyik pappal, aki gyakran utazik abba a városba, ami közel van az én szülővárosomhoz, felkérem lelki vezetőmnek. Mi a véleménye?