9.6 C
Budapest
szombat, 2024. április 27.

A lelkiatya válaszol

Kezdőlap A lelkiatya válaszol
„A lelkiatya válaszol” a Keresztény Élet Portál egyik legnépszerűbb rovata. Ha szeretnél választ kapni egy felszentelt paptól hit-és életbeli kérdéseidre, bátran fordulj hozzánk. Kérdésedet – és a rá adott választ – honlapunkon, név nélkül közöljük. Amint a válasz elérhető, e-mailben értesítünk. A lelkiatya eddigi válaszaiért görgess lejjebb.

A közgyónás nem elég…

Rendszeres templombajáró vagyok. Sokszor foglalkoztat a kérdés, hogy miért kell gyónnom, amikor a mise alatt közösen megbánjuk bűneinket.
Folytatás

Nem gyóntatott meg a pap

40 éve nem gyóntam. Amikor mégis elszántam magam, a pap nem gyóntatott meg, hanem arra utasított, hogy előbb vegyek részt néhány, gyónásra előkészítő beszélgetésen, csak ezután járuljak a szentségekhez. Nemhogy örült volna annak, hogy megtért egy lélek, még terheket rakott rám. Igaz, azt mondtam, hogy 40 éven keresztül nem éltem bűnös életet.
Folytatás

Nem tudok megbocsátani

Fel vagyok háborodva: gyónni mentem, és a pap nem oldozott fel, még azt is mondta: ne merjek áldozni! És tudja, miért? A szomszéd megmérgezte kedves kutyámat. Meg tudnám ölni érte. Méghogy imádkozzam érte, és fogadjam a köszönését is. Még mit nem! Neki is van macskája, majd megnézheti!
Folytatás

Titkok, meg „kiskapuk”

Többször olvastam, hogy azoknak, akik válás után újra megházasodnak, az Egyház nem szolgáltatja ki a szentségeket. Tudok azonban ilyen helyzetben lévő személyekről, akiket a gyóntató feloldoz, és áldoznak. Miként értelmezhetjük? Nem feltételezem, hogy szentségi ügyekben is van „kiskapu”.
Folytatás

Harminc éve nem gyóntam

Fiatalkoromban vallásos voltam. Egy szomorú napon elmaradt minden: ima, templom, áldozás. Hitemet is elvesztettem. Most, ötvenen túl, nem tudom, hogy, de visszatértem régi hitemhez, annyi év után. De hogyan kezdjem el a vallásos életet? Mit szólnak az emberek, ha meglátnak a szentmisén? A pap hogy fogad a gyóntatószékben, amikor megmondom, harminc éve nem gyóntam? Tessék útbaigazítani!
Folytatás

Remegve lépek a gyóntatószékbe

A gyónás előtt mindig félek. Már előtte három-négy nappal is gyomor- és lábremegést érzek. Így megyek a gyóntatószékbe. Úgy irigylem azokat, akik csak úgy bepattannak gyónni. Imre atya, tessék segíteni a nehéz problémám megoldásában!
Folytatás

Nincs mit meggyónnom

Tanácstalan vagyok. Tudom, hogy gyónni kellene legalább évente, de fogalmam sincs, hogy mit mondjak, mit gyónjak. Akárhogy kutatom, nem találok magamban bűnt.
Folytatás

Őszinte bánat, erős fogadás

Nem tudom elképzelni, milyen hibát talál bennem gyónás végén a pap. Mondom a bánatimát: Többé nem vétkezem. Ő erre megállít, valamire kijavítja, csak akkor adja fel az elégtételt. Tessék már megírni, mi rosszat teszek a gyóntatószékben?
Folytatás

Az életgyónás

Unokám egyházi középiskolába készül. Hitbeli ismereteit sokszor segítem Imre atya gondolatait idézve. Legutóbb az életgyónásról beszélgettünk vele, de felszínesek az ismereteim, ezért kérném, mondja el, mit is jelent ez a fogalom.
Folytatás

Meggyóntam mindent?

Tele vagyok kétségekkel, hogy tiszta-e a szívem? Évekkel ezelőtt meggyóntam-e mindent? Talán elhallgattam valamit, mert fiatalkoromban nem tartottam bűnnek. Már arra gondoltam, hogy egy papírra felírom minden bűnömet, akkor biztos, hogy nem marad ki semmi. Így legalább megnyugodnék. Úgy szeretnék olyan hófehér lélekkel áldozni, mint amilyen az a megkeresztelésemkor volt. Szeretnék szent lenni! Én, aki olyan bűnös vagyok…
Folytatás
1...575859...8958. oldal a 89-ból
 
 
 
Facebook Instagram Mail Youtube
© 2014–2023 Szent Maximilian Kft.